Kovácsné Mészáros Marika

ápolónő

Kovácsné Mészáros Marika vagyok, mindenki Marika nővére 🙂
2005 augusztusa óta dolgozom a tatabányai művese állomáson.
Munkámból adódóan évek óta sok beteggel találkozom heti három alkalommal.
Visszajáró betegekként több alkalommal van lehetőségem arra, hogy megismerjem, feltérképezzem” a betegek szomatikus és lelki állapotát, ezért sok problémájukon tudok segíteni, néha akár pár kedves szóval, megértő meghallgatással.
Az új betegeinknél fontosnak tartom, hogy hamar ők is a közösség tagjának érezzék magukat. Átsegítve ezzel őket azon a traumán, amit a vesebetegséggel járó életmódváltozás jelent számukra. Támogatom, vezetgetem őket ezen az úton, és együtt drukkolunk azon szerencsés betegeinknek, akik  transzplantáción estek át. Természetesen az ő életüket is próbálom figyelemmel kísérni még hosszú időn keresztül.
Célom mindig is az volt, hogy a beteg érezze, nincs egyedül, fontos számunkra és támogatom őt. Így amikor a vezetőm részéről felvetődött a kérdés, hogy ki vállalja a Covid-os részlegben a betegeink kezelését, természetesnek tartottam, hogy ott a helyem….
Ott a helyem, hogy az amúgy is ijedt, ijesztő és félelmetes helyzetbe került betegeink legalább egy ismerős arcot lássanak, egy ismerős hangot halljanak.
Nem állítom, hogy nem visel meg ez a helyzet mint lelkileg, mint fizikailag, de ezekért a kihívásokért lettem az aki vagyok: ÁPOLÓ.

Vissza a főoldalra